Articles

Watergate és az Alkotmány


háttér

amikor Richard Nixon 1974-ben a Watergate-botrány nyomán lemondott, történelmünk során csak második alkalommal vették figyelembe az elnök felelősségre vonását. Az üggyel kapcsolatban szinte minden intézkedésnek volt alkotmányos jelentősége. Az itt bemutatott dokumentum egy konkrét kérdéssel foglalkozik: a Watergate különleges ügyészének vádemelést kell-e kérnie a volt elnök ellen?,

Ez egy háromoldalas memorandum két oldala, amelyet 1974 augusztusában írtak a Watergate különleges ügyésznek, miután Richard Nixon lemondott az elnökségről, mielőtt Ford elnök megbocsátott neki. (A harmadik oldal még egy elemet ad hozzá a vádemelési listához, és egy másik kategóriát, a ” halasztási döntést.”)

a különleges ügyész hivatalát 1973 májusában hozta létre a végrehajtó hatalom, és kétszer is felmerült a kérdés, hogy vádat emeljenek-e Richard Nixon ellen., Az első eset 1974 márciusában történt, amikor az esküdtszék vádat emelt hét Fehér Ház segédje ellen hamis tanúzás és az igazságszolgáltatás akadályozása miatt.

Nixon elnököt akkoriban “nem szándékos kókuszdiónak” nevezték, mert a Watergate különleges ügyésze, Leon Jaworski azt tanácsolta a zsűri számára, hogy véleménye szerint az ülő elnököt nem lehet vádolni. Véleménye szerint a ház igazságszolgáltatási Bizottsága volt az Alkotmány megfelelő szerve az elnökkel kapcsolatos bizonyítékok megvizsgálására.,

a ház bírói Bizottsága alkotmányossági mandátumot szerzett, és öt vádirati cikket állított össze, amelyek közül hármat 1974 nyarán hagytak jóvá. Amikor a Legfelsőbb Bíróság 1974 augusztusában arra kényszerítette az elnököt, hogy adja át a felvételeket, amelyek felfedték a fedezet ismereteit, még a ház legvadabb támogatói is elismerték, hogy a felelősségre vonás mellett kell szavazniuk. 1974.augusztus 9-én Richard Nixon elnök lemondott az elnökségről, és Richard Nixon Polgár lett.,

így a Watergate különleges ügyészség másodszor szembesült azzal a kérdéssel, hogy vádiratot kér-e vagy sem. Az Alkotmány I. cikkének 3. szakasza 7. pontja előírja, hogy az a személy, akit felelősségre vonással és elítéléssel távolítottak el hivatalából, ” Mindazonáltal a törvény szerint vádemelésre, tárgyalásra, ítéletre és büntetésre kötelezhető.”De az Alkotmányban nincsenek iránymutatások a lemondott elnökről. Az itt látható memorandum másokra is jellemző ebben a fájlban. Felvázolja a Richard Nixon elleni vádemelés indokait és ellen irányuló vádakat., Richard M. Nixon, a Watergate különleges Ügyészségének nyilvántartása, a 460-as Rekordcsoport.

A Dokumentum

Igazságügyi Minisztérium Tájékoztató figyelembe Véve Vádirat Richard M. Nixon Oldal 1

Felvétel Csoport 460 Feljegyzések a Watergate Különleges Vád Erő National Archives and Records Administration

Igazságügyi Minisztérium Tájékoztató figyelembe Véve Vádirat Richard M., Nixon Page 2

Record Group 460 Records of the Watergate Special processing Force National Archives and Records Administration

View: Transcription

Article Citation
Gray, Leslie and Wynell Burroughs Schamel. “Alkotmányos kérdések: Watergate és az Alkotmány.”Social Education 51, 2 (Február 1987): 88-90.